A levendula varázsa: a MÉRTÉK

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

A levendula konyhában egy új és izgalmas kihívás. Lehet vele ízesíteni, díszíteni, színezni, olyan sokoldalú virág, hogy az étlap minden fejezetében ott lehet a helye, a levestől a húsételeken át a süteményekig, italokig. Amikor hevítjük a levendulát, vagyis sütjük a virágokkal ízesített tésztát, melegszik a levendulás szirup vagy bor, elképzelhetetlenül finom aromaanyagok szabadulnak fel. Ötvöződve a méz, a cukor, a citrom, a bor vagy más nemes hozzávalók illatanyagával, egészen varázslatos illatok töltik be a konyhát. És ez már előre is vetíti a közben képződő ízek csodálatos összhangját! A levendula más fűszerekkel is házasítható, de mindenképpen karakteres fűszert válasszunk mellé, mint a rozmaring, a bors vagy a fokhagyma, az erős aromák így teljesednek ki egymásban. A levendula szárát sose dobjuk ki, mert nem csak potpourriba használhatjuk fel, de ha grillezünk, és a parázsba dobunk egy-egy csomónyi szárat, nagyon finom illat lesz, ami átjárja a húst, a zöldséget is.

Ételkészítéshez kizárólag olyan virágokat használhatunk fel, amelyeket magunk, e célra termesztettünk!

A levendula-hemina

Szent Benedek regulájában olvassuk a következő sorokat, amikor a szerzetesek táplálkozását szabályozza: "Kinek-kinek saját ajándéka van Istentől, az egyiknek így, a másiknak meg amúgy. Éppen ezért némi töprengéssel rendelkezünk mások táplálkozásának mértékéről. Mégis, ha tekintetbe vesszük az erőtlenek gyöngeségét, azt tartjuk, hogy minden egyesnek elég lesz napjában egy hemina bor." De mennyi az az egy hemina bor? A választ lexikonokban nem fogjuk megtalálni, hiszen Szent Benedek elsősorban nem mértékegységre gondolt. A hemina kinek-kinek saját ajándéka, az a mennyiség, amit nyugodt lélekkel, tiszta lelkiismerettel megihat. A XIII. században, a pannonhalmi bazilika építésének idején, a szomszédos Ausztria monostoraiban kettő-négy liter volt a napi adag, máshol csupán két-három deciliter. Hogyan lehet ekkora különbség? Bizonyára figyelembe kell vennünk, hogy eleink elsősorban vizezett, kevert bort ittak, továbbá nagy különbség van bor és bor között, egy könnyű itáliai vörösborból többet lehet inni, mint a Pannon tájakon termett testes italokból. A hemina titka tehát a személyre szabott, a szívet megvidámító, egyedi mérték!(Szigethy Gábor nyomán)

Éppen ez vonatkozik a levendulára is! Nem tudjuk pontosan meghatározni, mikor, mibe mennyi levendula kerüljön. Nem csak az egyéni érzékenység, „levendulatűrő képesség” a mérvadó, hanem maga a levendula is. A különböző fajták árnyalatnyit más és más ízűek. Az aroma intenzitását a termőterület, az időjárás, a szüret ideje is befolyásolja – a borhoz hasonlóan. Ezért az ételreceptekben előforduló mennyiségi jelölés ajánlás, azt mindenkinek aktuálisan kell helyesen és mértékkel alkalmaznia.

A MÉRTÉK a legfontosabb szó a levendulás konyhában, mert a levendula iránti szenvedélytől fűtve nagyon hamar „el lehet levendulázni” egy ételt. A szappanízű sütemény, a keserű utóízt adó levendulaszörp nem javítható, kiábrándító – és aki először kóstolja, örökre elhatárolódik a levendulás kulináris élvezetektől.

Ha szeretne még inkább elmélyedni a levendulás konyhában, ajánlom a LEVENDULA 2.0 című könyvet, amely igazi ínyenc recepteket kínál.

És itt van levendulás programjaim garmadája:

Levendulás illattúra a gödöllői Pálmaház Herbáriumban június 19-én,

Levendulaszürte sötés-főzéssel egybekötve Monoszlón, a Magyar Provence Levendulabirtokon,

Levenulabolondulás június 7-én a Cheffparádéban,

Levendulás Főtőtanfolyam június 9-én Veszprémben, a Villa Mediciben!

Mindezekről a www.rozsakunyho.hu oldalon tájékozódhat!

Komment 0 | Reblog! 0 |

Pici, érzéki gömbölyűség: a rózsabonbon

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

A csokibonbonokat sokan ismerik, készítik, de virágos bonbonok azonban mások. Picik, illatosak, érzékiek. Van bennük sziromfőzet, virágpor, nektár, növényi festék: vagyis maga a virág egész virág-mivoltában. Szívvel, szeretettel készülnek, tenyerünkben gömbölygetjük: s ha még azt is hozzá vesszük, hogy a virág a növény nemi szerve, erotikus üzenetet hordoz, akkor be kell látnunk: a rózsabonbon egy egészen aprócska érzékiség, amit apránként harapdálva kell ízlelgetni, míg a virágokban rejlő zamatok felsejlenek ízlelőbimbóinkon.

A koranyárnak rózsaillata és rózsaíze van. Nem otromba, követelőző, harsány rózsa, amiket mérgesre rúzsozott éltesebb matrónák hordanak, hanem lenge, bájos, kifinomult rózs. Keveredik benne a jezsámen meg a hársfavirág vidékidéző egyvelege. Régmúlt szerelmek zamatát sejtjük fel benne, Duna parti séták, a várban ücsörgős esték, a folyóparton követ dobálós, szerelemittas rózsás emlékeket.

Egyetlen rózsabonbonban.

Tessék csak kipróbálni!

Ételkészítéshez kizárólag olyan virágokat használhatunk fel, amelyeket e célra termesztettek, ehető virágokat! Dísznövényként termesztett vagy árult, illetve bizonytalan eredetű virágot,  étkezési célra felhasználni, saját érdekünkben, nem szabad!

Rózsabonbon

Hozzávalók:

25 dkg cukor,

2 maréknyi szárított rózsaszirom,

30 dkg tejpor,

25 dkg vaj,

1 dl víz,

3 evőkanál rózsavíz,

10-15 dkg hámozott, őrölt mandula

A cukor egy részét a szárított szirmok felével együtt megdaráljuk. Az így kapott színes cukorból és a többi cukorból a vízzel szirupot főzünk. A tűzről levéve beletesszük a rózsavizet, majd a vajjal, a darált mandulával és a tejporral összedolgozzuk. Legalább egy órára, de még jobb, ha egy éjszakára hűvös helyre tesszük. A masszából vizes kézzel apró gombócokat formálunk, apróra tördelt rózsasziromban meghempergetjük. A rózsa színétől függően készíthetünk piros, rózsaszínű vagy fehér bonbonokat!

Még több rózsás receptet találnak a Rózsakóstoló című könyvünkben!

Komment 0 | Reblog! 0 |

Bodzáskodás

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Dübörög a bodzaszezon, nehéz vajszínű illat nehezedik ránk az eső után. Ismerősök és ismeretlenek bodzaszörp-receptet cserélnek. Se szeri, se száma a bodzából főzött-sütött finomságoknak, mert manapság a bodza trendi. Aki valamicskét ad magára, legalább egy bodzaszörp erejéig beszáll a bodzázásba. Aki pedig igazán menő akar lenni, mélyebbre kell ásnia a bodzairodalomban.

Mi a bodzázást hivatalból is kicsit magasabb szinten űzzük: tejszínes bodzakrém kerül a bodzapalacsintába, az eperkrémet pedig vékony mascarponés bodzakrémmel rétegezzük, a hét végén pedig bodzafánk sül majd. Mesélte valaki, hogy bodzaszörpben főzi a húsvéti sonkát, más cseresznyét főz bodzával lekvárnak, megint más csak a bóléba szórja bele a kis csillagvirágokat, de jó sokat… szóval a bodzaötletek végtelennek tűnnek, olyannyira, hogy sokan csak úgy ismerik: bodza, és nem tudják, hogy ez, itt, most, VIRÁG.

Jó bodzázást, de ügyelni: csak tiszta helyről, csak tetű nélkül, és néhány órára tegyük egy abroszra szikkadni, hogy a kis élőlények eltávozzanak róla!

Az alábbi receptet egy kedves ismerősömtől kaptam:

Bodzavirágos-szilvalekváros pite

Hozzávalók:

10 dkg kukoricaliszt,

1/2 csomag sütőpor,

1 kiskanál vaníliaaroma,

3 evőkanál pitypangméz,

3 tojás,

2 dl tejszín,

1 mokkáskanál őrölt fahéj,

3 nagyobb bodzavirág tányér,

30 dkg szilvalekvár,

a tepsi kikenéséhez vaj és zsemlemorzsa,

a tálaláshoz: 4 dl tejföl,

2 evőkanál méz,

2 csomag vaníliás cukor,

csipetnyi őrölt fahéj


Egy keverőtálba  beleütjük az egész tojásokat, majd hozzáadjuk a pitypangmézet, a vaníliaaromát, a fahajat, és a tejszínt. Kézi habverővel simára keverjük, beleszórjuk a száráról lecsipkedett bodzavirágot. Végül a kukoricalisztet összekeverjük a sütőporral, szintén a keverékhez öntjük, és összeforgatjuk. Egy kb. 24 x 24 cm-es sütőformát vagy tepsit vajjal kikenünk, zsemlemorzsával behintjük. A masszát belesimítjuk, majd kiskanállal a sűrű lekvárt belepotyogtatjuk. Előmelegített sütőben 180 fokon 25-30 perc alatt készre sütjük.
Eközben a tejfölt simára keverjük a mézzel, a vaníliás cukorral és az őrölt fahéjjal, behűtjük.

Tálaláskor a pitét ízlés szerint felszeleteljük, majd az ízesített tejföllel kínáljuk.

Köszönet a receptért Kard Évának!

 

 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Az akác és a szerelem

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Emlékszik még az akácvirág ízére, amit gyerekkorában tépett a fáról? Jutott eszébe azóta, hogy újra meg kellene kóstolni? Most virágzik az akác, mindenütt leng ez a forró, édes akác-illat, beleszédül az ember, akár egy eszeveszett szerelembe. Vajon hogyan lehetne eltenni belőle későbbre?

Hiszen az a május annyi szépet hoz nekünk: a lilabugás orgonákat, a hajlongó virágfüzéreket, az üde-zöld erdőt, pici réti virágokat. Örvendeztet vidám madárdallal, mosolygós napsütéssel, reggeli harmatcseppekkel. És itt vannak a méz illatú májusi éjszakák. Akácvirágok fehér fürtjeitől habos a táj, az édes illat szinte ránk nehezedik. Talán nem is nehezedik, hiszen rá lehetne ülni, akár egy felhőre, s elszállani vele meseországba. Kár, hogy csak röpke napok erejéig idilli ez a kép, s aztán, huss, elröpül, szomorú, száradt szirmok szállnak csak mindenütt.

De addig is élvezzük illatát, és a gyerekkorból maradt ízeket. Süssünk bundában akácvirágot, a hétvége az utolsó alkalom idén arra, hogy élvezzük – és ha eddig még nem tettük, kipróbáljuk – ezt a finom ízekben tobzódó, májusi virágfürtöt!

Akácvirág köntösben

 

Hozzávalók 4 személyre:

16 fürt akácvirág

2 tojás

2 evőkanál cukor

20 dkg liszt

2,5 dl tej

csipetnyi só

a sütéshez: olaj

a tálaláshoz: porcukor

A tojásokat a cukorral habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet meg a tejet, pici sót. Az akácvirágfürtöket a sűrű masszába mártjuk, majd bő, forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük.

Az olajból kiemelve lecsepegtetjük, és porcukorral meghintve kínáljuk.

Ha ízlett az akác, és kedvet kapott más virágokat is megkóstolni, látogasson el a Rózsakunyhó weboldalára, ahol minden a virágok körül forog! A Virágkonyha ehető virágokat kínál, minden változatban!

 

 

 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Városi flanc: művirág fagylalt

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Rajongóim értesítettek, hogy új fagylaltot reklámoz a város egyik legtrendibb kézműves fagyizója. Csábító pinteresztes képpel hívogat orgonás fagyizásra.

(Amúgy is imádom a mindenhonnan lelopkodott képek összevissza osztogatását. Nem tudni, mi van a képen – és ami más országban, más földrészen ehető, lehet, hogy nálunk nem jó ízű, vagy éppen védett növény. Mi értelme ennek a népszerűség hajhászásán túl?)

Nos, mivel éppen arra vitt utam, gondoltam, megnézem azt az orgona fagyit – hátha gazdagabb leszek egy tuti recepttel. Persze, azért bekattant, hogy 1975-ben a Délinél volt egy cuki, ahol paradicsom- és sárgarépafagyit mértek. Nyaltuk a kapualjban ülve, mi ketten, dunántúli kisvárosból a NAGYba került nagylányok, és egyikünk sem merte bevallani, hogy iszonyatosan rossz. Mert mi valami egészen extrát ettünk, és megírhattuk levélben a Pécsen maradtaknak, ők meg nyalhatták a tizenhétemeletes tövében a vanília-csokit a gépből.

Nos, a kiszolgáló hölgy nem volt sem kedves, sem mosolygós, és nem tudta, hogy készül a fagyi. Ő csak eladó. Az orgonásról sem tudott többet, minthogy szintetikus aromával készült. Nos, melyik is az? Igen, ez a fehér. Rá van írva: orgonafagylalt. Van barna is: tejcsokoládés orgona.

Még egy kósza, poros orgonabuga sem kókadt a tetején, mint ahogyan a városszéli, nemrég nagy port kavart neves cukiban, ahol legalább a külcsínre adtak annyit, hogy ami nem az, azért nagyon annak lássék.

Minek kell orgonafagylalt, szintetikus aromával? Ezen morfondíroztam, míg egy háromnapos sóskafőzelékre hajazó színű „szicíliai pisztáciát” nyaltam. Az ember nem azért nyal, mert éhes, hanem az élvezetért. Nyalni csak úgy lehet, ha élvezzük az ízeket. Virágot meg pláne azért eszünk. A virág fő erénye a gyönyörűség. A formája, a színe. A benne rejlő, természet adta aroma. Minek nevezni valamit orgonásnak (rózsásnak, ibolyásnak), ha annyi köze sincs a névadó virághoz, mint jancsikának a kiskirályhoz? A virágevés másik lényege, hogy természetes ízeket veszünk magunkhoz, egy zöld élelmiszert fogyasztunk. Nem műanyagot, nem művirágot, hanem igazi, friss és natúr ízeket, színeket, illatokat. Minek ezt művelni a MŰvirágokkal?

A neten 200-ért mérnek egy üvegecske orgona aromát. Hmmm…. Ugyan miből lehet? Még ha természetes aroma, akkor sem hinném, hogy egy bokor orgonából vonták ki. Fenét. Elég körül nézni a  fagylalt alapanyagokat kínáló cégek választékában, ahol „kiegyensúlyozott paszták” közt találjuk a valódi virágízek-et. Amúgy, ha valaki egyszer is látott már virágot, el tudja képzelni, hogy a hosszan eltarthatóság nem a virágok kiváltsága, főként nem főzve, hűtve, fagyasztva. (A fagyott virágokban lehetett részünk a tavasszal.)

Rózsa ízű fagylalt egy másik figyelemfelkeltésben. Honnan tudja valaki, hogy milyen ízű a rózsa?! Ahhoz legelébb is meg kellene kóstolnia sok-sok igazi rózsát. Mert így bármilyen műanyag ízkombinációra rá lehet fogni: ez a rózsa íze. (És azt se felejtüsk: rózsát nem a rózsaboltból, hanem a saját kertből, permetezetlent!)

Nem eszünk épp elég műanyagot amúgy más élelmiszerekben? Még egy jó kis mű-virággal is turbózzuk az egészségtelen élvezeteket… Ez nekem magas. De úgy látszik, a fagylaltgyártók nagy lehetőségeket látnak a virágokban. Jövőre egy gorgonzola –sásliliom variegátó, banán-büdöske kombó, egy flancos lonc vagy pitypangos puncs gelato? Na? Természetesen művirágból.

De aki mégis igazi virágízeket szeretne, igazi virágokból, nálunk hamarosan lesz rózsás eperparfé, később sarkantyúkás sárgadinnyeszörbet, és görögdinnyés, havasi estikével, persze egy virágos jégtálban szervírozva… aki nem hiszi, járjon erre! Addig pedig olvassa a VIRÁGKONYHÁT, és nézze a VIRÁGKONYHA adásait!

 

 

 

Komment 0 | Reblog! 0 |

virágkonyha

A lélektelenné vált világba visszahozni valami egyszerű természetességet: virágok nélkül szegényebb volna a világ. A világot úgy látni, hogy abban szépség és derű lakik. Azt venni észre, ami örömöt ad, mosolyt csal a lélekbe. Egyszerű finomsággal létezni, ismerni a tradíciókat, az eleganciát, a bölcsességet. Egy virágkörüli utazás.

Követők

Butterfly Halmos Monika

Halmos Monika

Food-flower stylist, az ehető virágok szakértője, vendégszakács, szakácskönyvszerző, könyvkiadó-tulajdonos, virágkötő-dísznövénykertész, a Magyar Rózsahölgyek Társaságának tagja

Ország:
Település:
Link: www.rozsakunyho.hu

Youtube videók

Szolgáltatás jelenleg nem elérhető

Címkefelhő

levendula ehetővirág ehető virág virágos recept virágkonyha alma, levendula ehetővirág ehető virág virágos recept paprika virágkonyha trend, rózsa ehetővirág ehető virág virágos recept előétel afrodiziákum, karácsony virágos recept ehetővirág jácint, körömvirág ehető virág ehetővirág pogácsa sütemény gyógynövény, ibolya ehetővirág ehető virág virágos recept virágkonyha tea ital, fánk rózsa rózsalekvár ehetővirág ehető virág virágos recept virágkonyha, levendula muffin ehető virág virágkonyha csoki narancs, ibolya ehetővirág ehető virág virágkonyha avokádó tavasz, ibolya brüsszel csoki ehetővirág ehető virág virágkonyha virágos recept, alma levendula ehetővirág ehető virág virágos recept virágkonyha fánk farsang, ibolya tyúkhúr ehetővirág ehető virág virágos recept virágkonyha csirke, levendula ehetővirág ehető virág virágos recept keksz, citrom levendula ehető virág ehetővirág virágos recept keksz krém, gyógynövény pogácsa tökmag, kandírozott ehető virág rózsa esküvői torta, árvácska gyom ehető virág saláta vitamin, akác akácvirág ehetővirág ehető virág virágos recept, virágos receptek, szegfű ehetővirág joghurt ehető virág virágos recept desszert, ehetővirág ehető virág virágos recept pitypang élelmiszerbiztonság, virág ehetővirág magyar piros fehér zöld ribizli szegfű túró virágos recept, levendula tök ravioli chili ehető virág ehetővirág virágos recept virágkonyha, árvácska ehető virág ehetővirág virágos recept szendvics turbolya virágkonyha, levendula ehetővirág ehető virág padlizsán vega vegetáriánus virágos recept virágkonyha, levendula ehetővirág ehető virág virágos recept paradicsom lekvár, bodza bodzavirág ehetővirág ehető virág viráso receptek

Linkek

Nincs link felvéve

HTML