Bodzaszörpöt szinte minden házban kreálnak bodzanyílás idején, ki így, ki úgy: van, aki a mézesre esküszik (pedig mindig megbuggyan és bodzamurci lesz belőle), van, aki mentával turbózza fel, így kissé fogkrémes feeling-et ad neki.  És sok helyen sütik a bodzavirágokat palacsintában, bortésztában, mindenféle furfangos bundában.

​

Nemrégiben egy fesztiválon, ahol csudafinom krumplis ételeket sütöttek főztek, több helyütt is laska sült a masinán. Nem akartunk nagyon buta messzirőljötteknek tűnni, gondoltuk, előbb-utóbb úgyis megtudjuk, hogyan sül az a nevezetes laska – és min.  Nos, mint azt aztán elmesélték, mi is az a laska: „Mi kigombócoljuk a főtt, összetört, liszttel összegyúrt krumplit, kinyújtjuk, megsütjük a tűzhely platniján. Olcsó és egyszerű étel, lekvárral, mákkal, túróval lehet tölteni”. Vagyis egy zsír nélkül sült krumplis palacsinta-féleséget tisztelhettünk a laska személyében, ami akkor, ott a fává nőtt bodzák alatt bodzavirággal is sült. Túróval megtöltve zseniális volt! (És stílusosan bodzás sör is akadt mellé a büfében!)

Az én nagyanyám egyszerű palacsintatésztát kavart, abba mártva sütötte ki a virágokat: legjobban azt imádtam, amikor a virág kikandikált a bundából és szép aranyszínűre, ropogósra sült.  A leánykáim nagymamája matyóföldről hozta magával a bodzavirágos fánk receptjét, ami a gyűjteményemben az ő nevét viseli. Első virágos szakácskönyvemben, a 2000-ben megjelent Varázslatos virágízekben tettem közkinccsé a receptet, azóta sokan átvették, saját képmásukra formálták – de a bodzás fánk most már ezen a néven vonult be a gasztrotörténelembe.

Mindenképpen ki kell próbálni, mert elképzelhetetlenül finom, amikor a lágy fánktésztában megbújó kis virágok tavaszi íze omlik szét a szánkban: egy nagy-nagy falatnyi május, minden mámorával. Kellemes szórakozást hozzá – és ha elmúlt május, akkor se sajnáljuk, mert lesz jövőre is, és ha szép lesz a nyár, augusztus végén egy szép másodvirágzással örvendeztet meg a bodza – akkor pedig mindenképp meg kell sütni Szép Ilonka bodzafánkját!

Hozzávalók:

3 dl tej,

3 dkg élesztő,

50 dkg liszt,

5 dkg vaj,

 5 evőkanál cukor,

2 tojássárgája,

csipetnyi só,

8 tenyérnyi bodzavirág,

a sütéshez olaj, a tetejére porcukor

Az élesztőt kevés cukorral ízesített, meglangyosított tejben megfuttatjuk, majd a liszthez adjuk. A cukorral, a vajjal, a tojások sárgájával és csipetnyi sóval összedolgozzuk. A lecsipkedett virágokat is beledagasztjuk, majd letakarva a kétszeresére kelesztjük. Lisztezett deszkán másfél cm vastagra elnyújtjuk és egy közepes méretű fánkszaggatóval kiszaggatjuk. (Én egy szép nagy virágformájúra esküszöm). Forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Az olajból kiemelve szalvétán lecsöpögtetjük, majd azon melegében, porcukorral megszórva kínáljuk.

 Hasonló jó, ehető virágos recepteket találnak a Virágkonyha című könyvünkben, amely most tavaszi akcióban, egy csomag ehető virág magkeverékkel kapható! Ha kedvelik a Virágkonyha közösségi oldalát, napról-napra friss virágos információkhoz és receptekhez jutnak!

Halmos Monika