A csokibonbonokat sokan ismerik, készítik, de virágos bonbonok azonban mások. Picik, illatosak, érzékiek. Van bennük sziromfőzet, virágpor, nektár, növényi festék: vagyis maga a virág egész virág-mivoltában. Szívvel, szeretettel készülnek, tenyerünkben gömbölygetjük: s ha még azt is hozzá vesszük, hogy a virág a növény nemi szerve, erotikus üzenetet hordoz, akkor be kell látnunk: a rózsabonbon egy egészen aprócska érzékiség, amit apránként harapdálva kell ízlelgetni, míg a virágokban rejlő zamatok felsejlenek ízlelőbimbóinkon.

A koranyárnak rózsaillata és rózsaíze van. Nem otromba, követelőző, harsány rózsa, amiket mérgesre rúzsozott éltesebb matrónák hordanak, hanem lenge, bájos, kifinomult rózs. Keveredik benne a jezsámen meg a hársfavirág vidékidéző egyvelege. Régmúlt szerelmek zamatát sejtjük fel benne, Duna parti séták, a várban ücsörgős esték, a folyóparton követ dobálós, szerelemittas rózsás emlékeket.

Egyetlen rózsabonbonban.

Tessék csak kipróbálni!

Ételkészítéshez kizárólag olyan virágokat használhatunk fel, amelyeket e célra termesztettek, ehető virágokat! Dísznövényként termesztett vagy árult, illetve bizonytalan eredetű virágot,  étkezési célra felhasználni, saját érdekünkben, nem szabad!

Rózsabonbon

Hozzávalók:

25 dkg cukor,

2 maréknyi szárított rózsaszirom,

30 dkg tejpor,

25 dkg vaj,

1 dl víz,

3 evőkanál rózsavíz,

10-15 dkg hámozott, őrölt mandula

A cukor egy részét a szárított szirmok felével együtt megdaráljuk. Az így kapott színes cukorból és a többi cukorból a vízzel szirupot főzünk. A tűzről levéve beletesszük a rózsavizet, majd a vajjal, a darált mandulával és a tejporral összedolgozzuk. Legalább egy órára, de még jobb, ha egy éjszakára hűvös helyre tesszük. A masszából vizes kézzel apró gombócokat formálunk, apróra tördelt rózsasziromban meghempergetjük. A rózsa színétől függően készíthetünk piros, rózsaszínű vagy fehér bonbonokat!

Még több rózsás receptet találnak a Rózsakóstoló című könyvünkben!