Lágyan levendulás hidrokolloid

„Az ehető virágoktól az ízletes hidrokolloidokig” címmel jelzett előadáson vettem részt nemrégiben Szegeden, a JATE Klubban. Az ehető virágokat, gondolom, nem kell bemutatnom, megteszem azt ezen oldalon is időről-időre. A róluk szóló előadást is, minő véletlen, az én prezentálásomban láthatta-hallhatta a nagyérdemű.


Engem azonban jobban izgatott a hidrokolloid, amelyről ködbeveszett kémiai ismereteim birtokában azért valamennyit sejtettem. Előadótársam, dr. Gyimes Ernő azonban szárnysegédjével egészen különleges módon mutatta be a hidrokolloidokat, amelyek ízletesek.

Nos, kedves blogolvasók, szoktak-e enni Önök – nem virágot – hidrokolloidokat? Nem, nem ment el az eszem, a virágok után nem akarom Önöket még kémiai borzalmakkal megetetni. 

„A hidrokolloidok nagy molekulasúlyú polimer vegyületek, amelyek vizes közegben kolloid oldatot hoznak létre, s viszonylag kis koncentrációban is nagymértékben megváltoztatják a rendszer állomány-tulajdonságait. Származhatnak növények kivonatából, állati eredetű kollagénből, illetve mikrobiológiai anyagcseretermékekből.” – idézet az előadótársamtól.


Szóval ilyet ettek már bizonyára sokszor, csak nem tudták, hogy amikor kocsonyát, birsalmasajtot vagy éppen gumimacit falnak, akkor hidrokolloidot fogyasztanak. De rengeteg élelmiszeripari termék is tartalmaz különböző formában és mértékben hidrokolloidokat: éppen azért, hogy tetszetősebb, állandóbb minőségű, jobb (jobbnak tűnő) vagy éppen funkcionális élelmiszert állítsanak elő éppen a mi kedvünkre. Jujj.


Nos, hogy teljes legyen az összhang: most egy finom levendulás borzselét ajánlok, amely nagyon kellemes desszert, ha gyümölccsel gazdagítjuk, de anélkül kínálhatjuk aromás, érett sajtok mellé, vagy kalácsra kenve is. Illata fenséges, íze magáért beszél. (Aki járt már nálunk, vagy a kurzusaim egyikén, bizonytíhatja!)


Vagy írjam inkább úgy, hogy hidrokolloid erjesztett szőlőléből, növényi részekkel dúsítva??


Levendulás borzselé


Hozzávalók:
5 dl félédes fehérbor (muskotályos)
10-12 szál levendula
6 zselatinlap vagy 9 gr zselatinpor
4-5 evőkanál cukor
néhány csepp citromlé


A fehérbort a levendulával meg a cukorral felforraljuk. Néhány csepp citromlével ízesítjük, majd a tűzről lehúzzuk és hozzáöntjük a beáztatott és felmelegített zselatint. Megkóstoljuk: ha szükséges, még egy kicsi cukrot adunk hozzá, és ha langyosra hűlt, leszűrjük, majd poharakba töltve behűtjük. Egy-egy szál friss, vagy kandírozott levendulát beleszúrva kínáljuk.

Halmos Monika
www.rozsakunyho.hu



Tovább

Levendulás möszi

Mindenki levendulázik. Levendulát szüretel, levendula fesztiválra megy. Halványlilába és kékbe öltözöttek lepik el a levendulásokat, és nem csak kosárba, zacskóba szedik az illatos virágokat, de pózolnak is vele: mert levendulával pózolni is trendi, főzni vele pedig egyszerűen kötelező.

Hol van már az az idő, amikor nagyanyáink szép emlékű hálószobáiban fakó levendula-csokrocskák csüngtek el nem felejthető illatnyomat hagyva emlékezetünkben, és szekrényeikben tüllbe csomagolva riogatták a molyokat, más dolguk nem lévén. E két fontos dologgal ugyanis kimerült a levendula földi tevékenysége.

Változnak az idők, és a levendula észrevétlenül belopózott a művészetekbe, az enteriőrökbe, a nappaliba, a regényekbe és a konyhába. Divat lett levendulás csokoládét ajándékozni, levendulafagyit nyalni nyáron és levendulás forró csokit szürcsölni télidőn. Se szeri-se száma a levendulás keksz variációknak, a levendulás pitéknek és kevert tésztáknak. Mehet levendula aztán mindenbe: a rizsköretbe meg a tört krumpliba a pörkölt mellé, a rántott hús panírjába meg a kelkáposztába – csak legyen, aki ezeket aztán megeszi. (Talán volt levendula a mindenízű drazséban is?)

Mi sem természetesebb, hogy van levendulás főzőtanfolyam is. Az órákon mindig készítünk túrós-levendulás krémmel töltött, sült gyümölcsöt. A gyümölcs az évszaknak megfelelő, lehet alma, körte barack. Nyáron legjobb az érett őszibarack – amelyet legnagyobb meglepetésemre kedvenc zöldségesem „möszi”-nek írt ki a táblára. Magyar őszibarack, ez túl hosszú a koviubi, érettani és a lédúsnar mellett.

Levendulás möszi vagy illatos töltött őszibarack

Hozzávalók 4 személyre:

4 szép nagy, lehetőleg fehér húsú, magvaváló őszibarack

20 dkg túró

2 evőkanál tejföl

1 evőkanál friss levendulavirág

1 evőkanál cukor

5 dkg mogyoró

4 dkg vaj

A barackokat félbevágjuk, kimagvaljuk és egy tűzálló tálra állítjuk. A túrót áttörjük, a tejföllel meg a cukorral simára keverjük. Hozzáadjuk a lecsipegetett levendulavirágokat és a barackokba halmozzuk. A tetejére szórjuk a durvára vágott mogyorót, egy-egy kis darabka vajat morzsolunk rá és forró sütőben 10 perc alatt megsütjük. Azon melegében kínáljuk ezt az illatos, meleg desszertet.

Ha nincs friss levendulánk, levendulás cukorral készülhet.

A levendulabolondulás hamarosan kimegy a divatból. És helyére jön, és marad is sokáig az örök virág. A rózsa. Meglátják!

 

 

Tovább

Halál ellen: zsálya?

A Dél-Európában vadon tömegesen előforduló zsálya egyes fajai nálunk is megtalálhatók száraz réteken, erdőszéleken, míg nemesebb változatai szívesen látottak a virágoskertben. A legjobb minőségű zsálya Dalmáciában, Montenegróban, a napfényes Adria partvidéki hegyes, köves területein növekszik.

Fűszerezésre egy-egy kis cserép zsálya egész télen ellátja a családot aromás levelekkel, ha sikerül jó helyet találni neki a konyhaablak közelében. Gyógyászati célra és a kulináris élvezetek növeléséhez is a nyár derekán, napos időben gyűjtsünk leveleket, amelyeket szellős, meleg helyen szárítsunk zörgősre. Vászon- vagy papírzacskóban tárolva egész télre biztosíthatjuk a szükséges mennyiséget.

A XVII. századig hazánkban a zsályát „csupán” mint gyógynövényt tisztelték, és nagyon sokféle betegség ellen javallották. Erre utal latin neve is: Salvia ( salvare-védeni). Teáját éjszakai izzadásokra, toroköblögetésre, fogínyvérzésre ajánlotta a népi gyógyászat, s e tapasztalatok ma is megállják helyüket. A porított levelek szájvizek, fogporok és kenőcsök készítésére használhatók, míg borban megfőzve egyes máj- és vesebetegség esetén adnak enyhülést. Aranyeres bántalmakra zsályaleveles ülőfürdőt tartanak igen hatásosnak.

A zsálya kitüntetett szerepet kapott az utóbbi századokban a népek konyháiban: a mediterrán országokban sűrűn előforduló fűszer, kiváltképp zsírosabb pecsenyék társaságában. Bizonyítván ezzel, hogy nemcsak az ízek harmóniáját tartja szemmel az étket alkotó ember, hanem valami ősi ösztöntől vezérelve a fűszer varázserejét a maga javára fordítja, miként a zsíros ételekhez az emésztést megkönnyítő zsályát is ízesítőnek adja.

A déli vidékeken kitűnő zsályaméz is kapható, és virágából szörp készül. Angliában sajtot fűszereznek zsályával, német nyelvterületen kalácsba sütik az aromás leveleket. S ahogy a zsálya az „újvilágba” került – ellentétben sok fűszerünkkel, melyek épp Kolumbusz hajóján érkeztek az öreg kontinensre – hamarosan kedveltté vált húsok, szárnyasok töltelékébe, s a hálaadás napi pulykasült elmaradhatatlan fűszere lett.

Jó hírű éttermek étlapjain különleges köretnek rántott zsályalevelet is kínálnak az ínyenceknek. A zsálya teljesen kinyílt virágfüzéreivel gyümölcsös desszerteket, süteményeket is díszíthetünk, sőt, a virágokat kandírozhatjuk is: mártsuk kissé felvert tojásfehérjébe, fogassuk meg porcukorban és szárítsuk napon vagy langyos sütőben, miközben néhányszor megfordítjuk, újra s újra megporcukrozzuk.

A zsálya a szemnek gyönyörűség, messziről illatozik, finoman ízesít, sokoldalú orvosság – ott hát a helye minden kiskertben. A 700 évvel ezelőtt írt vers ekképp említette: „Miért is kell meghalnunk, hisz kertünkben zsálya nő?”

Tovább

A cseresznyeleves olyan, mint a forralt bor

Vagy mégsem?

Napok óta vagyok fültanúja a szomszédasszonyok cseresznyeszedő délutánjainak. Eddig a „hogyan főzzük kuktában a befőttet” téma volt repertoáron. (Nehezen álltam meg, hogy bele ne kotnyeleskedjek: kell abba kuktába víz is. Mert az nem nagyon hangzott el.)

Most a cseresznyeleves került terítékre, merthogy Kati azt nem tud főzni. Pedig az olyan, mint a forralt bor, érvelt a másik. Csak ki kell hűteni. Nos, van ebben valami: a cseresznyeleves épp annyira hasonlít a forralt borra, mint a kelkáposzta főzelék a disznósajtra: mindkettőben van fokhagyma. Ama előzőekben pedig fahéj vagy szegfűszeg, ki, hogyan szereti.

Nálunk kedvelt a bodzavirágos cseresznyeleves. A bodza akkor virágzik, amikor elkezd érni a cseresznye, és e kettő remek harmóniát alkot. Érdemes kipróbálni, ahogyan a többi, egy időben érő gyümölcsöt a vele együtt virágzó kerti virággal. Csuda izgalmas ízeket kapunk!

Bodzavirágos cseresznyelekvár

 Hozzávalók:

2 kg cseresznye

1 kk. citromsav

1 kg befőzőcukor

4-5 tenyérnyi bodzavirág

A cseresznyét megtisztítjuk, kimagozzuk és a befőzőlábasba szórjuk. Hozzáadjuk a citromsavat, a befőzőcukrot és folyamatosan kevergetve 10-15 percen át forraljuk. A főzés utolsó percében a száráról lecsipkedett bodzavirágokat is beletesszük, majd forrón üvegekbe merjük. Az üvegeket gondosan lezárjuk és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. A nem túl jellegzetes ízű cseresznyének kitűnő aromát ad a bodzavirág.

Utóirat: egyébként a forralt bor is jó bodzavirággal… de erről majd máskor, ha itt lesz a forralt bor ideje!

 

Tovább

Farizom-feszesítő saláta

Lóhere, százszorszép, pitypang, kereklevelű útifű, vadárvácska: mi a közös bennük? Egyrészt: ha a gyepben nőnek, ebben a buja májusban: mind undok gyomnövény, ki velük!

A réten gyönyörködünk bennük, illatos és tarka virágaikban, a tehenek meg egyenesen rajonganak értük! A füves könyveket fellapozva gyógynövényként olvashatunk róluk.

És ha azt mondom: mind jóízű, vitamindús salátanövények? Aki járt nálunk, volt alkalma megkóstolni őket, hiszen a saláták nálunk csupa ilyesmiből állnak. C-vitaminban, ásványi anyagokban gazdag, igazán ízletes és dekoratív alapanyagok, amelyekből változatos fogásokat készíthetünk! A legjobb farizom-feszesítő saláták: ha minden levélért és virágocskáért leguggolunk, egy kétszemélyes salátával teljesítettük is a napi edzésadagot!

Hozzávalók:

20 dkg túró

5 dkg vaj

tengeri só

1 csokor turbolyalevél

200 guggolásnyi zöld növény

1 evőkanál méz

2 evőkanál rózsaecet


A túrtó villával összetörjük, majd egy csipetnyi tengeri sóval, a vajjal és egy csokor finomra vágott turbolyalevéllel összedolgozzuk. Diónyi gombócokat formálunk belőle és behűtjük. Elkészítjük a salátát: a hozzávalókat alaposan megmossuk, leszárogatjuk, apróra tépkedjük. A mézzel elkevert rózsaecettel meglocsoljuk és egy lapos salátás tálon elegyengetjük. Rárakosgatjuk a túrógolyókat és máris tálaljuk.



Tovább

virágkonyha

blogavatar

A lélektelenné vált világba visszahozni valami egyszerű természetességet: virágok nélkül szegényebb volna a világ. A világot úgy látni, hogy abban szépség és derű lakik. Azt venni észre, ami örömöt ad, mosolyt csal a lélekbe. Egyszerű finomsággal létezni, ismerni a tradíciókat, az eleganciát, a bölcsességet. Egy virágkörüli utazás.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek