Trend lett virágot enni – nem kis szerénységgel mondhatom, hogy lassan húsz évnyi munkám van abban, hogy kis hazánkban megismerjék az ehető virágok csodálatos világát. A világhálón sorra jelennek meg fotók, receptek – és sok-sok téves információ lát bennük napvilágot! E héten recept helyett néhány nagyon fontos élelmiszerbiztonsági tudnivalóra szeretném felhívni minden virágot enni vágyó figyelmét!

Végre rendet kellene tenni ebben a dologban: mert a virágüzletekben kapható virágokat megenni SZIGORÚAN TILOS! Nem lehet eleget hangsúlyozni: kizárólag étkezési célra termesztett virágot szabad megenni! Amikor annyi időt és energiát fektetnek a vendéglátósok az élelmiszerbiztonság előírásainak betartására, mégis könnyűszerrel etetnek bolt virágot a vendégekkel. És csak a szerencsén múlik, hogy nem lesz baj! Egy nemrégiben napvilágot látott német tanulmány szerint az Európába érkező, Észak-Afrikában termesztett dísznövényeket még megszagolni sem volna szabad, hát még megenni! Az esküvői dísztortákra virágüzletben készített, vizes oázisba helyezett virágkompozíciókat tenni szintén nem lenne szabad! Érdekes, hogy eddig ezekre még senki sem irányította rá a figyelmet! Ahogy a rózsakertésztől kapott elhullott szirmokból sem főzhetünk lekvárt, és a parkban tépett levendulát sem morzsolhatjuk a keksz tésztájába.

A külföldről interpretált receptekkel is van némi baj: a receptben előfordulhat olyan virág, amely nálunk védett növény! Ugyan hasmenést nem kapunk tőle, annál inkább természetvédelmi bírságot.

Hasonlóképpen egy messzi földről származó receptben említett virág nálunk nem honos, tehát melegházi körülmények közt, vegyszerekkel nevelik. Ennek sem a tányérunkon a helye!

Nap-nap után hívnak fel a legkülönbözőbb kérdésekkel – megette a gyerek a sárga virágot, most mi lesz? Találtam egy receptet, megfőztem, szörnyű keserű, mi legyen? Ehető –e ez a lila, ami itt nő az anyós kertjében és illatos? Egy mértékadó szakácsversenyről olvastam: a szervezők tökéletesen dolgoztak, aki 12 egyforma kék virágot kért, annak is megszerezték. Honnan? Milyen kék virágot? És minek kellett az oda? Színnek? Hogy kerülhet egy szakácsversenyen olyan a tányérra, amiről maga a magát megmérető szakács sem tudja, mi és honnan…

Innen is üzenem az orgonaára éheseknek: sokakat fog újra és újra csalódás érni, mert hazánkban az orgonák jelentős része keserű… és a lila akácból főzött bármi sokszor szürkére változik!

Csak azt tudom tanácsolni: aki virágot szeretne enni, járja körül a témát, tanulja meg, mi ehető – mint a gombákat, aki gombászni indul. E célt szolgálják könyveim, előadásaim is. Ha rálelünk egy jónak tűnő receptre, ne dőljünk be neki: csak „tiszta forrásból” dolgozzunk, vagyis hagyatkozzunk olyanok receptjeire, akik valamit is konyítanak a témához. Ma mindenki trendi akar lenni és virágot szór a tányérba akár kell, akár nem. De milyen virágot…

Kedves virágevők, látogassák honlapomat, nézzék a Virágkonyha műsorát, és egynek bátran tiszta, megbízható helyről származó, 100%-ban ehető friss virágokat!

Ehető virágos recepteket találnak a Virágkonyha című könyvemben, amely most tavaszi akcióban, egy csomag ehető virág magkeverékkel kapható! Ha kedvelik a Virágkonyha közösségi oldalát, napról-napra friss virágos információkhoz és receptekhez jutnak!