De lehetne levendulalila padlizsánköltemény is. Mert a levendula épp oly jól bánik a sós ízekkel, mint ez édesekkel. Ha hagyjuk, hogy aromája kitárulkozzon, és olyan társakat választunk mellé, amelyek egybekelnek illatával, akkor telibe találunk vele!

A padlizsán az újabb időkben legtöbbször krém formájában végzi be földi pályafutását, vagy legfeljebb rántva kerül még az asztalra. Nálunk kedvenc, és amíg itt a szezonja, addig mindenféle formát ölt. Olyannyira kedvelt kis levendulával és rozmaringgal, hogy vega unokahúgom még németországi vendégeskedése során is villantott vele.

 

Pikáns padlizsán

Hozzávalók:

4 kisebb padlizsán

1 dl olaj

10 dkg dió

zsemlemorzsa

1 húsos piros színű zöldpaprika

10-12 szál levendulavirág

4-5 rozmaring-ágacska

A zsemlemorzsát a durvára vágott dióval együtt egy csöppnyi olajon aranysárgára pirítjuk. Beleszórjuk a levendulavirágot, az összetépkedett rozmaringot, az egészen apróra vágott paprikát. A padlizsánokat ujjnyi vastagon felszeleteljük, megsózzuk, majd olajjal kenegetve rostlapon (vagy serpenyőben) megsütjük.  A kész padlizsánokat a színes-zamatos morzsába forgatjuk, majd néhány perce forró sütőbe tesszük, hogy átmelegedjenek, és az aromák kitárulkozzanak. Azon forrón kínáljuk előételként, vagy önálló, húsmentes fogásként.

 

Még több virágos recept és érdekesség a Virágkonyha közösségi oldalán!